Harry Potter és a félvér herceg

Termék részletes leírása

A gonosz úr visszatért, ehhez kétség sem férhet. Félelem és pánik keríti hatalmába a varázslóvilágot, amelyben Harry az elmúlt hat évben élt. A Napi Látó naponta hoz híreket erőszakos halálesetekről, de a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Iskolában még mindig folyik a tanítás, és a halálfalók fenyegetése ide is eljön... Harry eljutott a hatodik évfolyamra, letette az érettségi vizsgáit, kiírja magából a szerelmeit, kénköveket szór a gyűlölt Snape professzorra, és mindennek tetejébe egy terven dolgozik, hogy legyőzze szülei gyűlölt gyilkosát, a Sötét Nagyurat, Tom Raddle-t, vagy ha úgy tetszik, Voldemort nagyurat. Bizonyára ez a cselekményfelosztás elég lenne ahhoz, hogy minden felületes, a mese műfajával szemben elfogult olvasó mosolyogva utasítsa el a könyvet. De ha szabad azt tanácsolnom - ne törődjön a pletykákkal, engedje el az előítéleteit, és olvassa el - mert A félvér herceg csak megerősíti, milyen kivételes saga a Harry Potter. Meg kell jegyezni, hogy véleményem szerint az előző kötetek ismerete több mint elengedhetetlen a megértéshez (bár az első négy kötet történetileg meglehetősen következetes volt, és önmagában is olvasható és érthető, az ötödik és hatodik kötet inkább a nagy finálé előtti felütés és beállítás). Mint már említettük, az egész varázslóvilág gyakorlatilag nyílt háborúban áll (a halál homályos várakozása gyakorlatilag folyamatosan ott lebeg a történet hátterében), Harry pedig - eleinte akaratlanul, később azonban teljesen önszántából - harcba száll egy igen nagy hatalmú varázslóval. Ezt azonban több fontos epizód is megelőzi - mindenekelőtt Harrynek ki kell derítenie riválisa, Draco Malfoy cselszövéseit, és Dumbledore-ral együtt rá kell jönnie Voldemort hatalmának titkára. A cselekmény banálisnak tűnhet, de abszolút bravúrosan kezelik. A fő cselekményszálat kisebb szálak szövik át és szaggatják, de a kötet sosem válik túlságosan szövevényessé vagy szűkül egyetlen vékony, kiszámítható vonalra. Más szerzőnek bármelyik cselekményszál elég lett volna egy egész könyvre, de Rowlingnak nem így van - mesteri módon sikerül mindent mesterien egymásba illesztenie és csodálatra méltó kirakóssá összeillesztenie - a rejtvények itt is nemcsak a főszereplőre, de legfőképpen a potenciális olvasóra várnak. Mindenekelőtt, ahogy az előző könyvekben, ebben is van (egy)egy bölcs üzenet, hol kevésbé, hol inkább hegyesebben: Eszébe jutott, hogy ugyanolyan különbség van aközött, hogy erőszakkal berángatnak egy arénába, hogy ott élet-halál harcot vívjanak, vagy pedig egyedül, büszkén felemelt fejjel lépsz be ugyanabba az arénába. Lehet, hogy vannak, akik szerint ez rossz döntés volt, de Dumbledore tudta - és én is tudom... hogy óriási különbség van. Röviden - A félvér herceg kiváló olvasmány, és az egész HP-sagát egy újabb szintre emeli.